Házimunka

Tudásvágy és kíváncsiság

Nincs olyan gyerek, akit ne érdekelne már egészen pici korától fogva a konnektor, a kapcsolók, a vezetékek, a háztartási gépek és a konyhai eszközök. Mindent meg akarnak ismerni, ki akarnak próbálni, főleg az éles és veszélyes tárgyakra mennek rá. Ugye, ismerős? Nem szabad kiölnünk belőlük a tudásvágyat és a kíváncsiságot! Ők csak azokat a dolgokat akarják csinálni, amit mi is teszünk mindennap. Ugyanúgy akarnak viselkedni, mint mi. Természetesen első a biztonság, ne adjunk egy két éves kezébe éles kést, de fokozatosan bevezethetjük őket a házimunka világába! Ha nem engedjük meg nekik, hogy segítsenek a takarításban, sütésben, főzésben, nem várhatjuk el tőlük, hogy később - kamaszkorukban - maguktól kitakarítsák a szobájukat, ha addig mindent tiltottunk nekik. Vonjuk be őket a mindennapi teendőkbe, és bízzunk rájuk egyre nagyobb, felelősségteljesebb feladatokat. Minél több sikerélményük lesz, annál több kedvük lesz a jövőben is segíteni. Persze jól fejlett idegrendszerre van szüksége a szülőknek a gyerek első próbálkozásai alkalmával, hiszen általában még nagyobb rendetlenséget csinálnak, mondjuk egy sütés alkalmával, mint a kiinduló állapot volt, de ne adjuk fel a reményt! A fiam például órákig eljátszik a porszívóval úgy, hogy egyetlen porcicát sem küld át a porzsákba. A lényeg, hogy foglalkoztatja a dolog, és mielőtt érdemi munkát végezne a porszívóval, logikus, hogy meg kell ismernie a gép tulajdonságait.

A rend, a tisztaság és a környezetvédelem a gyerekek elemi szükséglete.

Lehet, hogy a felnőttek irtják ki gyermekeikből ezt az ösztönt azzal, hogy mindent tiltanak nekik?

A gyerekeim amióta megtanultak járni, mindig összeszedték a szemetet az utcán és a játszóterek környékén, és minden egyes darabbal külön vonultunk a kukához. Volt, hogy a levegőzéseink csupán ebből álltak: lementünk szemetet szedni! Én ezt egy pillanatig sem bántam, nem éreztem elvesztegetett időnek. Olyan gyereket is ismerek, akivel a szülei kénytelenek kilométereket gyalogolni azért, hogy kifejezetten szelektív hulladékgyűjtőbe dobja ki a papírt vagy a műanyag flakont. Vágynak a rendre, és teljesen igazuk van. A felelőtlen emberek hibáit akarják kijavítani, mert ösztönösen érzik, hogy mi a helyes.

Elsősorban arra szeretném felhívni a szülők figyelmét, hogy segítsék és bátorítsák a gyerekeiket abban, hogy minél jobban el tudjanak igazodni az életben. A kötelező háztartási munkákat, a ház körüli teendőket, az állatok gondozását így is, úgy is el kell végezni. Hagyjuk, hogy segítsenek! Később ezek a feladatok legalább már nem fognak nekik gondot okozni, és a fennmaradó idejüket más hasznos és értelmes tevékenységekkel fogják tudni kitölteni.